2010. december 23., csütörtök

Boldog karácsonyt

Fotó: Dolce Vita

Gyertyafényes, csodaváró, áldott, szép karácsonyt kívánok minden kedves olvasómnak.

Zsigmond rajza (2009)

2010. december 22., szerda

Gyors semmiségek


Egy ideje rendszeres elfoglaltságommá vált a tolltartóban lévő ceruzák hegyének rendben tartása. Valahogy mindig reggelre hagyom, félálomban tekerem őket a hegyezőben, bosszankodom, ha beletörik a hegye és pontosan tudom, hogy előző nap volt-e ihletése a fiatalúrnak képregényt vagy sűrűn díszített rajzot készíteni, avagy sem. Vízhólyag jelzi, ha volt. Többször eszembe jutott, hogy ezekből a színes forgácsokból készítek valamit. A színes végű fatekervények és az apróra faragott ceruzabelek is használhatók. Így születtek ajándékkísérőként illetve képeslapként újjá. Pár perc alatt készíthetünk egyedi kedvességet, általában otthon lévő kellékekből. Variálni a végtelenségig lehet. Bármelyiket.

Elkészítés

Forgácsos:
A nem színes oldalakat egyenként ragasztóstifttel bekenjük és erősen a papírra nyomjuk. Körülötte fehér ceruzával díszítettem.

Ceruzabeles:
A hegyezéskor keletkezett ceruzabelet a papírra tetszés szerinti formában felkent ragasztóba szórjuk, így csak ott marad meg rajta, ahol előzőleg beragasztóztuk. A fehér pöttyöket utána tettem rá fehér kontúrozóval.

Gingerbread figurás:
Tetszőleges mézeskalács figurát rajzolunk sötét filccel elő, ezt díszítjük fehér kontúrozóval vagy fehér lakkfilccel/ceruzával/zselés tollal.

2010. december 17., péntek

Ajtókoszorú


Íme a harmadik koszorú, egyben búcsú is a régi, kopottas ajtónktól. Igen, a képen még ő látható. Az új is nagyon sok fényt enged be, viszont semmi hideget, ami nem egy hátrány a földön csúszó és mászó picivel. Egyetlen gondom az új ajtóval, hogy nem tudok rá koszorút tenni. De azt hiszem ez sem lesz sokáig így.
Jelentem, az első adag mézes kisült. Nagyméretűeket is díszítettünk Zsigmonddal az osztályába is, így lett vörösáfonya-cserepes házikó, szezámmaggal fehérített szárnyú angyal és csillagánizzsal, szegfűszeggel kirakott csillag is, hogy csak párat említsek.
Most indulok a karácsonyi ünnepségükre, ahova hóember jelmezt kellett rittyenteni, meg apa jelmezt (szerencsére, mert ha pásztor lett volna, nem tudom, honnan szerezek megfelelő öltözetet). Az apajelmez további előnye, hogy hajlandó felvenni gombos inget, hiszen az Apa mindig olyanban van. Egész évben maximum még egyszer hajlandó erre, illetve az iskola kezdetétől még az ottani ünnepségeken. Pedig nagyon jól áll neki.

2010. december 14., kedd

Készülődés


Visszaszámlálás. Végérvényesen elkezdődött a Készülődés. Fellőttem az alkotó rakétákat, már két nagy adag tészta várja, hogy kinyújtsam és süssem, áznak mindenféle levek, fűszerek, hogy majd jobbnál jobb nedű legyen belőlük, gyűlnek a kincsek, melyekből újabb kincsek lesznek. Az asztal kihúzva, hogy nagyobb legyen a hely az alkotásnak. De eddig egyenlőre a nagyobb pakolófelület funkcióját töltötte be (értsd: állandó kupi).
Persze segítene, ha fellőhetnék egy pontosan kiszámítható etetés-alvás rakétát is, nem beszélve az iskolábólidőbenelhozás faktorral, no meg a farkasordítóhidegbenkivigyük-eagyereketbabakocsivalamásikért tényezővel.
Sebaj, továbbra is a stresszmentes készülődés a cél. Arról már letettem, hogy a tökéletes karácsonyt próbáljam megvalósítani. Nem akarom mindenáron olyanra és pont olyanra megcsinálni agyszüleményeimet, emilyennek megálmondtam, mert ilyenkor van a végcél előtti napokon át nemalvás, s még akkor sem biztos, hogy elégedett leszek az eredménnyel. Szóval evvel már megküzdőttem, ezt idén nem játszom.
A Készülődés elindult.

2010. december 9., csütörtök

Szendvicsebéd


A vasárnapi vendégségből megmaradt egy egész sült csirke. Nem tudtam jól eltalálni a kapacitást, de szerintem nem is könnyű, ha a 7 főből 3 gyermek. Éppen lehettek volna rettentő éhesek is. Valahogy bennem van, hogy inkább több legyen, mint kevés. A csirke sok lett, a desszert kevés.
Így történt, hogy a csirkét a hét közepéig más-más ételbe csentem bele. Legnépszerűbb a leves-szendvics ebédpárosítás volt. Egyik nap pirítós kenyérrel, mustárral, rukkolával, sült paprikával és majonézzel, másik nap pedig a következő variáció. Ebbe belekerült a frenetikus currys tojáskrém maradéka is. Egy gyorsan elkészíthető levessel (pl. sütőtök, frankfurti vagy paradicsom) nem is kell más ebédre, vacsorára.

Hozzávalók (személyenként):
2 szelet szikkadt kenyér megpirítva
1/4 avokádó hámozva és felszeletelve
1 evőnakál tojáskrém (maradék, ennek hiányában majonéz vagy mustár)
sült csirkemelldarabok
1 evőkanál majonéz
1 salátalevél
frissen őrölt feketebors

1. Az egyik szeletet megkenjük a tojáskrémmel, a másikra majonézt kenünk és rátesszük a salátalevelet.
2. Ráhalmozzuk a csirkedarabokat és az avokádót, megborsozzuk és összeborítjuk a másik felével.

2010. december 2., csütörtök

A kakasos nyalóka békés célú felhasználása





Amikor a szombati koszorúkötésre készültem és kipakoltam az összes fellelhető kincset a kamrából a tobozoktól a masnikon át a gyertyákig, ráleltem egy kis műanyag dobozra, amibe disznó módon a Zsigmondtól elcsent cukorkák kerültek. Igazi fogzabáló cukrok, nyalóka, ilyesmik. Szavatosságuk lejárt, az amúgy üvegszerűen áttetsző, piros vásárfia megviaszosodott, a gumicukrok megkeményedtek. Első gondolatra ment is volna a szemétbe, ha épp nem koszorúkötésre készülök. Így kaptak még egy esélyt. A gyerekszoba ajtón. Nehéz volt megértetni, hogy ragasztós mindegyiknek a háta, jobb, ha nem viszi oda a széket, hogy egyesével lelegelje, de végül sikerült.
Ha kedvet kaptunk hozzá próbálkozhatunk egyesével becsomagolt cukrokkal (pl. selyemcukor), savanyú cukrokkal vagy akár pillecukorral. Ha jó magasra tesszük nem kaphatnak fogszuvasodást. Jó kísérletezgetést!

Koszorú, koszorúk



Hétvégén koszorúkészítés zajlott. Kalákában, rettenetesen élveztem. Bemelegítésnek forró tea, sütik, pogi és finom kávé, beszélgetés. Aztán egy kábé 10 méteres asztalnál kötés, ragasztás, közben csevej, tisztára, mint a fonóban. Csak az éneklés hiányzott. Eredmény: egy adventi, egy ajtó és egy ráadás koszorú. Köszönet Dorottyának a szervezésért, vendéglátásért.

Idén elég hosszú az advent, nem baj, ha csak a mostani vasárnapra készül el, az sem, ha nem adventi koszorúval csak gyertyákkal készülünk. Lényeg, hogy teremtsünk alkalmat a meggyújtásra, elcsendesedésre. Hogy legyen pár perc, amíg befele figyelünk. Készülve a fény eljöttére, a feltöltődésre az újjászületésre.

Idén ilyen lett az adventi koszorúnk. Jön majd kép a többiről is.

2010. november 28., vasárnap

Siegfried galuska

Magdi dédinél ettem először. Szeretem, mert gyors, könnyű és kicsit más és egyszerűbb, is mint a szokásos, morzsás-grízes változat. Tehetünk rá tejfölt és por- vagy vaníliás cukrot, lekvárt. Most még meg is futtattam egy vajon, hogy kérgesedjen. Az eredmény: belül lágy, kívül kissé roppanós állag. A tetejére házi vaníliás cukor került, amit úgy készítek, hogy a kikapargatott vaníliahéjakat robotgépben összetöröm és összekeverem kristálycukorral. Így szép barna pöttyös, vanília ízű cukrot kapok, bármibe tehető, jobb, mint a zacsis. Persze lehet egész rudakat is aprítani, nálam általában a belseje crème brûlée-ben végzi.
Kivételesen a túró és a tejföl is termelői (valkói és csomádi), Szentendre határában egy lakókocsiból árulják, különlegesen jó volt mindkettő. Az utóbbira kiskanállal jártam rá, még szerencse, hogy nagy kiszerelést vettem.

Hozzávalók:
25 dkg túró
4 tojás
6 púpozott evőkanál liszt
vaj a kérgesítéshez
tejföl
vaníliás cukor vagy porcukor


1. Egy tálban összekeverjük a tojásokat a liszttel és hozzáadjuk a túrót. Villával jól elkeverjük, ha van időnk, állni hagyjuk kicsit, ha nincs, akkor nem.
2. Sós, lobogva forró vízbe a masszából evőkanállal galuskákat szaggatunk és kifőzzük. Picivel tovább, mint ahogy feljön a tetejére (én mindig szétvágok egyet, akkor jó, ha lágy, de nem esik szét).
3. Egy serpenyőben vajat olvasztunk, erre szedjük rá a lecsepegtetett galuskákat és mindkét oldalán odakapatjuk. Ez a művelet szimultánban végezhető a kifőzéssel, amíg a második adagot szaggatjuk, pont készre kérgesedik az első.
4. Tejföllel és valamilyen cukorral vagy lekvárral tálaljuk.

2010. november 19., péntek

Paradicsom duplázva


Tegnap, hogy így hirtelen beborult a gyönyörű tavaszias napok után, a legnyáriasabb kedvenc következett. Igen, a paradicsom. És hogy jobban hasson, rögtön dupláztam, hogy még intenzívebb napfényízt kapjak. Az eredmény nem maradt el, ma egész jól sütött, nem?

Hozzávalók (személyenként):
1 paradicsom
3 szárított paradicsom
petrezselyem
bors
citrom
olívaolaj
(esetleg kapribogyó)

1. Felszeleteljük a paradicsomot karikákra és kockákra vágjuk a szárítottat. Tálra rendezzük, sózzuk, borsozzuk.
2. Facsarunk rá citromot, meglocsoljuk olívaolajjal, rászórjuk az aprított petrezselymet.


2010. november 15., hétfő

Sütőtökös guba és egy év


Épp egy éve, egy álmatlan bostoni éjszakán, 38 emelet magasban kezdtem el írni ezt az oldalt. Mindenről, ami a déli széllel jön. Merthogy ilyen vagyok, jön valami, lelkesedem érte, aztán, jön valami újabb, azért is. Mert örülni valaminek jó, örülni valakivel még inkább. Mert "aki másokat felüdít, maga is felüdül" (Péld. 11:25). Ez volt a cél, remélem, ez sikerült.

Köszönet a látogatásokért és a megjegyzésekért. Az évforduló alkalmából kedvenceimből alkotok a héten. Rögtön a következőt, ami egy szuperül sikerült baráti hétvégézésről hazatérve született. A sütőtököt mostanában félve hámozom egy csúnya baleset miatt, amikor is a hámozó beleszaladt a körömágyamba, ezért javaslom a magunktól elfele pucolást vagy a héjastól sütést. A tök feléből püré lett Annának, a másikból pedig kompót. Cukor nélkül, egy fahéj rúddal. Az édességet a vaníliával és cukorral forralt tej adta, evvel öntöttem le a gubát, illetve a karamellréteg a torta alján. Merthogy borított tortát képzeltem, de nem zárt jól a kapcsos alj, ezért a finom karamell egy része sütés közben kicsöpögött és szép szürke füst formájában távozott a sütőből. Így megvártam, amíg kihűl és beszívja a sütőtök. A mascarponét szintén nem édesítettem, nekem így jobban kijött a fahéj íze. Bátrabbaknak ajánlom, aki idegenkedik, főzzön előbb egy picit cukros fahéjas kompótot, esetleg turmixolja össze kis tejjel. Fenséges. Ha bejött, lásson hozzá a gubának is.


Hozzávalók:
4 szikkadt kifli
6 dl tej
fél sütőtök hámozva, kockázva
1 fahéjrúd
2 evőkanál vaníliás cukor
1/2 rúd vanília (én a vaníliás cukorban állottat használtam)
10 dkg mascarpone
fahéj
5 evőkanál cukor
vaj a forma kikenéséhez

1. Karikára vágjuk a kifliket és feltesszük főni a tejet 2 evőkanál vaníliás cukorral valamint a vaníliával.
2. Száraz serpenyőbe teszünk 5 evőkanál cukrot és hagyjuk, hogy karamellizálódjon. Vajjal kikent tortaformába öntjük, nem baj, ha nem vonja be egyenletesen. Válasszunk nem kapcsos formát.
3. A sütőtökkockákat egy rúd fahéjjal és annyi vízzel, amennyi ellepi félpuhára főzzük. Majd csak a tököt a karamellrétegre rendezzük.
4. Öntsük le szitán a kiflikarikákat és halmozzuk a tökrétegre. Előmelegített 200 fokos sütőben süssük 20 percig.
5. Borítsuk ki (nem fog összeállni, ne aggódjunk) és hagyjuk kihűlni.
6. Keverjük ki a mascarponét a fahéjjal és tálaljuk a tökös gubával.

2010. november 10., szerda

Kétsajtos sütőtökös torony pirított pucér dióval


Régi kedvenc párosításom a kékpenészes sajt dióval. Ehetjük salátába téve, krémnek kikeverve, körtébe töltve. A sütőtökszezon kellős közepén nem lehet nem kipróbálni a sülttökös és sültcéklás verziót. Elkészítése macerásnak tűnhet, akinek nincs kedve vele bajlódni, csináljon belőle salátát. Az ízek az összetördelt, tépkedett hozzávalókkal is érvényesülnek, így gyorsan összedobhatunk belőle egy igazi, őszi vacsorát.
A puha sütőtök édességét fokozza a sült cékla, diósságát pedig a pirított és ruhájától megfosztott, krémes dió. Remekül passzolnak a semleges ízű mozzarellával és az intenzívebb kéksajttal. Minderre a balzsamecetes öntet felel. Telt színek és ízek, igazi őszi (elő)étel.

Hozzávalók:
1 hosszú nyakú sütőtök
2 nagyobb cékla
2 golyó mozzarella
10 dkg kék típusú sajt
1 nagy marék dió
1 evőkanál balzsamecet
1 evőkanál méz
3 evőkanál dióolaj

frissen őrölt bors

1. Csomagoljuk alufóliába a céklákat és előmelegített, 200 fokos sütőben süssük meg (nagyságtól függően 40-60 perc alatt). A sütőtök nyakából 2,5 cm-es szeleteket vágunk és egy tepsin elrendezve betoljuk a céklák alá a sütőbe. Puhára sütjük.
2. Ezalatt száraz serpenyőben megpirítjuk a diót, majd mikor már kihűlt, ledörzsöljük róla a barna héját. Kikeverjük az öntetet először a balzsamecetből és a mézből, majd sózás, borsozás után hozzákeverjük a dióolajat is.
3. Pogácsaszaggatóval kört vágunk ki a sütőtökből és ellenőrizzük a vastagságát. Eszerint szeleteljük fel a mozzarellát és a céklát. Toronyba rendezzük, figyelembe véve az ízek intenzitását (egy réteg cékla mellé két réteg tököt tegyünk). Rámorzsoljuk a kéksajtot és megszórjuk a dióval. Végül meglocsoljuk az öntettel.

2010. október 25., hétfő

Édes-sós befejezés, avagy szőlős-parmezános morzsatorta


Írhatnám, hogy csak bátraknak, de nem teszem. Ezt még pár hete, a DG receptversenyére készítettem. Tényleg nem vagyok édesszájú, sokkal szívesebben eszem még egy salátát vagy egy jó levest édesség helyett. Talán ezért is foglalkoztat annyit a nem édes desszert (??? ez nem paradoxon?) illetve az édes-sós ízkombináció. Nem mindig tud az ember sajttálat összeállítani, ilyen esetekre kísérletezem evvel a sokak számára fura ízkombinációval. Jelentem: nem sikertelenül. Régóta sózott kesudióval szórjuk meg Nigella mézes semifreddóját, fenomenális. A lenti szőlő-parmezán kombinációt sem kellett másnapig tartogatnom.

Hozzávalók:
2 dl víz
8 dkg cukor
fél rúd vanília kikapart magjai (csak a magok)
1 kiskanál őrölt kardamom
fél dl tokaji aszú
60 dkg megmosott, lecsipkedett, nagy szemű szőlő
10 dkg reszelt parmezán
12 dkg liszt
10 dkg vaj
3 evőkanál cukor
1 csipet só

1. A vizet összeforraljuk a cukorral, a vanília kikapart magjaival és a kardamommal. Azért nem tesszük bele a vanília többi részét, nehogy túl intenzív legyen az íze az ételben. Amikor már teljesen feloldódott a cukor és rotyogott is rövid ideig a szirup, beleöntjük az aszút, majd egy perc múlva a szőlőt.
2. Lassú tűzön gyöngyöztetjük 4-5 percig, majd levesszük a tűzről és állni hagyjuk.
3. Eközben összemorzsoljuk a reszelt sajtot a liszttel és a vajjal, majd a cukorral és a sóval.
4. Tűzálló tálba tesszük a szőlőkompótot és ráhalmozzuk a morzsatésztát. 180 fokra előmelegített addig sütjük, amíg kis színt nem kap, nagyjából 20-25 percet.

2010. október 5., kedd

Nagypapám fokhagymás szelete


Apai nagypapám főleg az alapanyagok beszerzésével vette ki részét a háztartásból. Amikor csak tehette pecázni ment. Ilyenkor -jó kapás esetén- egy időre ellátta a családot hallal, sőt még a mélyhűtőbe is jutott. Arra is emlékszem, hogy amikor egy zárlat miatt leégett a fél lakásunk és náluk laktunk, ameddig rendbe nem hoztuk a mienket, minden reggel megkérdezte: "Mit kértek reggelire? Tejeskávét vajas-mézes kenyérrel vagy kávés tejet vajas-mézes kenyérrel vagy tejeskávét mézes-vajas kenyérrel, esetleg kávés tejet mézes vajas kenyérrel?" Igaz, csak nyolc éves voltam akkor, de olyan viccesen kérdezte, hogy huszadszorra is jóízűen tudtam rajta nevetni. Néha ebédre készített nekünk fokhagymás szeletet. Ez az ő reszortja volt, ezt csak ő csinálhatta. Marhahús szeleteket sütött meg, (csak gyanítom, hogy zsíron), majd felöntötte vízzel és sok fokhagymagerezd kíséretében fedő alatt párolta puhára. Legjobban a számban szétmálló sült-főtt fokhagymákat szerettem és a végén friss kenyérrel kitunkolni a szaftot. Sosem néztem, hogyan készíti, remélem nagymamám emlékszik még rá.
Nem volt sok időm ebédig, így sertéscombot vettem a hentesnél, abból próbáltam feleleveníteni a receptet (kellemetlen lesz, ha legközelebb marhahúsból készítem és kiderült, pont ugyannyi idő alatt megvan, mindegy). Köretnek krumplit főztem, mert Bé otthon dolgozott, és gondoltam kedvezek neki kedvenc párosításával, de hogy ne legyen unalmas és nem utolsó sorban azért, hogy magamnak is kedvezzek, jó adag mustárral dobtam fel a köretet.

Hozzávalók:
4 vékony szelet sertéscomb
10 gerezd fokhagyma (lehet több is:)
vaj
1 ek olívaolaj
0,5 dl száraz fehérbor
70 dkg kifliburgonya
2-3 evőkanál bajor mustár (magos édes mustár)

frissen őrölt bors

1. Hámozzuk meg a burgonyát és hosszában harmadoljuk fel. Főzzük meg forró, sós vízben, majd szűrjük le. Egy magas falú tálba tegyük, hogy könnyen összerázhassuk a mustárral.
2. Tegyünk rá 2 evőkanál vajat késsel feldarabolva, hogy mindenhova egyenletesen jusson, valamint 2-3 evőkanál bajor mustárt. Óvatosan rázogassuk a tálat, hogy a vaj és a mustár egyenletesen lepje be a krumplikat. Sózzuk és borsozzuk.
3. Diónyi vaj és az olívaolaj keverékén süssük meg hirtelen az előzőleg megborsozott hússzeleteket. Ha nem férnek el, akkor több részletben süssük meg.
4. Öntsünk a forró serpenyőbe fehérbort, hogy felszedje a letapadt darabkákat, forraljuk kissé el, majd tegyük vissza a szeleteket. Engedjük fel kevés vízzel és fedő alatt pároljuk puhára.

2010. szeptember 27., hétfő

Szőlő falatok


Az úgy volt, hogy ultramázlista lévén 11 napot voltam tavaly Milánóban design ügyből kifolyólag. Szinte mindig ugyanabban a hangulatos, ízig-vérig olasz étteremben vacsoráztunk. Napközben csupa érdekes dolog, kiállítás, felfedezés, rohanás és művelődés, este pedig szíves fogadtatás a legközelibb kisvendéglőben. Remek ételek maradtak meg emlékezetemben, némelyiket megfelelő alapanyag híján elég nehezen lehetne reprodukálni. No meg a tapasztalat, igen sokat kéne gyakorolni ahhoz a focaccia-hoz, amit ott ettünk. Vacsora után gyakran választottuk a Grana Padano-balzsamecet-méz hármasát, mely egyszerre sajttál és desszert. Ezt egészítettem ki az éppen aktuálisan palettán lévő szőlővel. Beszélgetésekhez falatozni, vagy vacsora után levezetésképpen ideális. Egyszerű, érdekes és nem szokványos párosítás. Tessék bátran kipróbálni.

Hozzávalók:
Grana Padano
Jó minőségű balzsamecet
Méz
Szőlő

1. Egyenlő mennyiségű mézet és balzsamecetet öntünk egy tányérban, ne is keverjük össze, szép az, amikor a két anyag találkozik.
2. Ebbe mártogassuk a sajtforgácsokat és a szőlőszemeket.

(A recept megtalálható a diningguide.hu receptversenyén.)

2010. szeptember 20., hétfő

Szedres borzselé


Még évekkel ezelőtt, mikor Zsigmonddal otthon voltam, gyakran leültem papírral és tollal a kezemben a Spektrum TV elé, hogy Jamie Oliver és Nigella receptjeit leírjam. Azóta legtöbbjük már megjelent nyomtatásban, sokuk meg is van a polcomon, de az akkor leírt ételeket ma is a rongyos szélű papírról, címszavakban jegyzetelt receptekből főzöm. Egyrészt megszokásból, másrészt azért, mert így még véletlenül sem ragaszkodom a legépelt mennyiségekhez, hiszen a műsorban csak a legritkább esetben közölnek pontos mennyiségeket. Egy ilyen alkalommal szerettem bele Nigella "Feslettpiros málna sárgamézzselében" nevű költeményébe (legalábbis így szerepel akkor jegyzeteimben). Nincs épp málnaszezon, viszont a piacon szép szedret kaptam és az esti vendégségre pedig valami könnyű desszertet szerettem volna. A borzselé jó választásnak bizonyult, kis guglizás után kiderült, hogy a jól hangzó zselének van szedres változata is. Ebből a receptből indultam ki, és egész jó dolog kerekedett ki belőle. A dolog még annyiban különleges, hogy most használtam életemben először zselatin lapot. Eddig mindig váltogattam a mértékegységeket lapból kanálra, de sosem voltam elégedett a végeredménnyel, valahogy a porral mindig szemcsés maradt. Most meg nem akart megdermedni, végül egy kis mélyhűtőzés segített. Ha próbálkozunk vele, előző este vagy aznap reggel készítsük el, mert nem elég sima hűtőben 4 óra a megfelelő állag eléréséhez, a gyors mélyhűtés pedig nem tesz jót a pohárnak. Ráadásul a kicsapódó párától nem lehet látni a szép végeredményt, hogy bizony a szederszemek lebegve dermednek meg a fanyar-édes sárgamuskotályban. Kis tejszínnel bolondítsuk meg kanalazás közben.

Hozzávalók (6 adaghoz):
30 dkg feketeszeder
5 zselatinlap
6 dl sárgamuskotály
1,5 dl víz
1/2 citrom kifacsart leve
10 dkg cukor

1. A megmosott szedret poharakba osztjuk és hideg vízbe áztatjuk a zselatinlapokat egy külön tálkában.
2. A bort, a vizet felfőzzük a cukorral és a citromlével, közben kavargatjuk, hogy feloldódjon a cukor. Forrás után vegyük le a tűzről. Ezalatt csavarjuk ki a zselatinlapokat és egy kis tálban merjünk rá a forró borból. Keverjük simára, majd öntsük vissza a többi borhoz és keverjük jól el és hagyjuk kicsit hűlni.
3. Osszuk szét poharakba, mindig csak picit adagolva, hogy minden pohárba egyenletesen jusson. Tegyük hűtőbe legalább 5 órára.

2010. szeptember 16., csütörtök

Falusi húspástétom


Mindig éhes leszek, ha szakácskönyvet lapozgatok, de méginkább, ha egy regényben igazán jó gasztrobetéteket olvasok. Akkor egyszerűen falom a történetet, sokszor le sem teszem a végéig. Ilyen volt az Ötnegyed narancs vagy a Szederbor Joanna Harris tollából. (Mondjuk plasztikusságban Émile Zola Párizs gyomra számomra verhetetlen.) A francia konyha rajongójaként nem meglepő, hogy kedvenc szakácskönyveim közé tartozik Harris mindkét szakácskönyve (ez és ez). A kék borítósban találtam az alábbi receptet, melyet a hentes állandó "kicsit több, maradhat?" kérdése miatt hangyányit eltérő arányokkal készítettem el. Ezt közlöm most, legközelebb az enyém is másmilyen lesz, attól függően, hogy milyen kedve lesz a sarki hentesnek:-)
A recept eredetileg 6 személyre szól, ez nagyjából áll is, ha előételként tálaljuk. Adható könnyebb főételnek, különösen vacsoravendégeknek, friss kenyérrel és zöldsalátával. Ilyenkor inkább 4 személynek elég az adag. Előre elkészíthető, a vendégség napjára csak a körítés marad.
Vigyázat, eteti magát.


Hozzávalók:
25 dkg megtisztított csirkemáj
45 dkg szeletelt bacon
60 dkg felkockázott sertéshús
25 dkg darált sertéshús
2 kisebb vöröshagyma finomra vágva
2 tojás
1/2 csokor petrezselyem aprítva
4 szál kakukkfű lecsipkedett levele

frissen őrölt bors

1. A sütőt előmelegítjük 160 fokra. Kibélelünk bacon szeletekkel egy kb. 22x11 cm-s pástétomformát (vagy őzgerincet) és elteszünk annyi szeletet, amennyi a tetejét befedi majd.
2. Elkaparjuk a csirkemájat és felszeleteljük a maradék bacont. egy tálba tesszük mindkettőt a kockázott és darált sertéshússal, a hagymával és a felvert tojásokkal, zölfőszerekkel egyetemben. Sózzuk (de csak óvatosan a bacon miatt) és őröljünk rá borsot és alaposan keverjük össze (én kézzel szeretem gyúrni).
3. Kanalazzuk a masszát a kibélelt formába, picit lapogassuk el, hogy mindenhova egyenletesen jusson és hajtogassuk a bacon széleit a tetejére, majd borítsuk a maradék bacon szeletekkel.
4. Süssük másfél órán keresztül, majd kivéve fél órát hűlni hagyjuk. Ezután óvatosan öntsük le róla a szaftját, ami felhasználhatunk más húsételhez. Tegyünk a pástétomra súlyt és sajtoljuk újabb másfél órán keresztül.
5. Ha nem akarjuk sajtolni, akkor egyszerűen még melegében kiborítjuk egy tálra és mikor kihűlt felszeleteljük.

2010. szeptember 13., hétfő

Tündérkert baba-mama kávézó



Vasárnap új kisgyerekes hely nyílt a Városmajorban. A Tündérkert baba-mama kávézó hétfőtől csütörtökig várja 9 és fél 1 között a kismamákat/papákat, nagyszülőket. Lesznek időről-időre programok, van játszószőnyeg, csúszda, libikóka, gyermekfelügyelő, lehet mindeközben kávézni, beszélgetni. Ideális beltéri játszótérnek is, rossz idő esetén. Az igényekhez igazodva reggeltől ebédig friss péksütik, gyümölcspépek, babaételek lesznek az étlapon. Változatos programok piciknek, szülőknek: lesz Tündértánc, Cérnahang, Nők klubja, Lélek tükre és lesz Nemzetközi nap is, ahová az itt élő külföldiek is tudnak csatlakozni, idegen nyelven beszélő óvónéni segítségével. A programokat érdemes figyelni, igyekeznek minden témát korosztályonként körüljárni, ha például gasztronómiáról beszélgetnek a szülők, játékkonyháznak a picik vagy a beöltőző sátorban tobzódnak, amíg a felnőttek a divatbemutatót nézik. Kicsit reklámszagú lett, nem annak szántam.
Nagyon jó kezdeményezésnek tartottam, ezért elmentem a megnyitójára. Jó hangulatú, önfeledt játék volt, kézműveskedéssel, tánccal, zenével. Természetesen Annával mentem, aki kenguruban a mellkasomon mindenáron a kamerát akarta rágogatni, így csak pár képeket sikerült készíteni. Remélem kedvcsinálók.






2010. szeptember 12., vasárnap

Első


Az elmúlt hét legfontosabb eseménye: végre kibújt Annicsek első foga. Már 6 hetes korában azt gondoltam, már mindjárt áttöri az ínyét, de csak a hét közepén koccant meg rajta a kanál. Épp vendégségben voltunk Sári babánál, aki 9 nappal idősebb Annánál (apukája pedig eggyel kevesebb nálam). Anna pont akkor kapott tőlük egy szuper nézegetős-morzsolgatós könyvecskét és egy fogkefét ajándékba. Tökéletes időzítés :-) Amúgy tünemények voltak, érdeklődve nézték egymást és nagyjából egyszerre aludtak, így Anival még ebédelni is tudtunk nyugiban. Szuper babák.


2010. szeptember 1., szerda

Elsős


Elmúlt ez a nyár is és végérvényesen iskolásak lettünk.

Tavaly az amerikai iskolaelőkészítőnél -amit Zsiga csak iskola kikészítőnek hívott- elmorzsoltam pár könnycseppet, mikor hátizsákjával első reggel odaállt az iskolabusz mellé. Nem tagadom, most is meg-megálltam a ceruzaválogatás és füzetborítás közepette, bevillantak az elmúlt évek mozaikdarabkái. Az átlátszó tapéta aztán gyorsan visszarántott a valóságba, hihetetlenül bosszantott, ha aláment egy légbuborék, és nem akart kijönni. Ez sokszor megesett, játszottam vele, mint a buborékos fóliával, csak ez nem akart kidurranni. Az utolsó darabokra egész hatékony módszert sikerült kifejlesztenem. Aztán a szülőin láttam, hogy kapható készen olyan borító, aminek csak a vége ragacsos és borítás után méretre vágható. A matematika doboz is kisebb lett, még plusz 3 gyufásdobozt kell hozzáragasztani, így összesen 9 rekeszes kis fiókos szekrényke lesz a végén. A környezetfüzetet sima és vonalas füzetből kellett laponként összerakni, még véletlenül sem estek egybe a gerincén a lukak. Megküzdöttem vele, mert véletlenül előbb kötöttem be, és csak később jutott eszembe, hogy ez egy különleges darab lesz. Kifelejtettem viszont a tornafüzetet (!). Amúgy a többi (és az tényleg nem kevés) felszerelés rendben volt, ceruzák egyesével benyesve a monogramnak, ecsetek, számolópálcika, logikai készlet, ilyesmik. Majdnem kihagytam a felsorolásból: reggel abszolváltam a rohanásban még egy nyakba akaszthatós zsebes törölközőt is. Azt gondoltam, sikerül felkelnem időben, hát nem sikerült, így maradt az utolsó utáni pillanatra. De elkészült, van két zsebe, egyikbe a szappantartó megy, másikba a fogmosócucc (a mienken a fogkefének külön hosszúkás zseb).

Szóval elment.


2010. augusztus 31., kedd

Újratervezés...


...újratervezés - ismételgettük sokszor a hirtelen irányváltoztatásunktól megbolondult GPS-t hosszú útjainkon. Ezen a címen szeretnék sorozatot indítani, főleg régi tárgyakról, melyek ismét használatba kerülnek, sokszor új funkcióval felruházva, vagy éppen a régi szerepét betöltve a mai korban, megőrizve a régiek emlékét. Remélve, hogy találtok majd köztük használhatót, gondolatébresztőt. Hiszem, hogy ilyen apró dolgokkal is tudunk tenni mentális és tárgyi környezetünkért. Óvjuk, ápoljuk az emlékeket és teszünk valamit a manapság oly népszerű használdésdobdel irányzat ellen. Igen, ebben is meg kell találni az aranyközéputat, nehogy a végén elárasszon bennünket a rengeteg holmi (tapasztalat). Ilyenkor jön a könyörtelen szanálás. Nem azt mondom, hogy gyűjtsünk mindent össze-vissza, de olyan jó dolog örülni valaminek még egy kicsit. Ha más nem annak, hogy még egy kicsit hasznos lehet valami, és csak később szemét. Lássuk.

Vitorla - nap és eső ellen
Elsőként a kiszuperált vitorlából kialakított nap- és esővédőt mutatnám be, nyaralásunk utolsó állomásán, sógoroméknál (a képen sógornőm és sógorom). Fantasztikus, hogy egy kötéllel és bámulatos csomózási technikákkal szinte mindent meg tud oldani. A vitorla három csiga segítségével húzható fel, ha nincsenek rajta nagy lukak, még az eső ellen is véd. Tűző nap ellen ideális, vízparti nyaralókhoz pedig eredeti, stílusos kiegészítő lehet.
Már csak a vízparti nyaraló hiányzik:-)

Kösz Geri, szuper az ötlet. Jó volt Veletek nyaralni.

2010. augusztus 26., csütörtök

Rakottas (nyári verzió)


A dobjunkbelemindentegytálbaéssüssükmeg ételeket nagyon kedvelem. Az előkészítésén kívül nem is kell mással foglalkozni, legfeljebb avval, hogy időben vegyük ki a sütőből. Télen sokszor készítek ilyet, akkor a hús is külön réteget alkot. Ilyenkor viszont legalább 2 óráig sütöm, hogy a legbelső réteg is omlós legyen.
Ennek a verziónak az ötletét Kriszta adta, amikor még június végén náluk játszottunk és Annáról fantasztikus képeket készített, amiket ezúton is köszönök neki. Ő a csirkét fokhagymásan sütötte ki és mielőtt rátette volna az elősült zöldekre, meglocsolta joghurttal. Nagyon ízlett, így én is kipróbáltam. Kicsit variáltam rajta, nyugodtan tegyük ezt a hűtő tartalma és a család ízlése szerint. A húst borsikafűvel ízesítettem, majdnem készre sütöttem, a fokhagyma most a joghurtba került, a tetejére pedig -a felnőttek kedvéért- rengeteg reszelt sajt. Kitűnő ebéd kerekedett belőle.
A mennyiség akkora tepsihez szól, ami pont befér a sütőbe, azaz elég nagyhoz. De a mennyiségek helyett inkább nézzük, hogy telik a tepsink és aszerint aprítsuk a zöldségeket.

Kösz Kriszta, mindkettőt.

Hozzávalók:
3 nagy csirkemell
8 db krumpli
4 db zöldpaprika
4 db paradicsom
5 fej hagyma
1 nagyobb cukkini, hámozva
6 gerezd zúzott/apróra vágott fokhagyma
2 pohár joghurt
30 dkg ementáli típusú sajt, reszelve
olívaolaj
vaj
provence-i fűszerkeverék (vagy más zöldfűszer)
borsikafű
só, bors

1. A kiolajazott tepsibe szeleteljük a hámozott, nagyobb darabokra vágott krumplit, negyedelt hagymát, hámozott és darabolt cukkinit, és a tetszés szerintire vágott paprikát, paradicsomot. Sózzuk, zöldfűszerrel ízesítjük, borsozzuk, majd előmelegített sütőben sütjük, amíg a krumpli elkezd puhulni.
2. Eközben olívaolajat és kevés vajat olvasztunk egy serpenyőben és kisütjük benne a borsikafűvel megszórt csirkedarabokat. Ahogy megfordítjuk, sózzuk a már kisült oldalát. Ne süssük szárazra, inkább picit hamarabb vegyük ki, úgyis összesül a zöldségekkel a sütőben.
3. Mielőtt készre sülne a krumpli, kivesszük a sütőből, rátesszük a csirkéket, nyakon öntjük az apróra vágott fokhagymával elkevert joghurttal és megszórjuk a reszelt sajttal.
4. Visszatesszük a sütőbe és addig sütjük, amíg szép, aranysárga nem lesz rajta a sajt.

2010. augusztus 23., hétfő

Vargányamáj


Ha minden évszakban teremne a vargánya, talán tényleg vegetáriánus lennék. De szerencsére nem így van, mert 1. nem örülnénk annyira, mikor megjelenik 2. a bacon és a libamáj hiányozna. Ezért is ért nagy meglepetésként, mikor az előzőekben közölt gombafarigcsálásból visszamaradt, különböző méretű, nem kukacos darabkákat nagyon kevés vajon, hirtelen megsütöttem. Inkább csak átforgattam, folyamatosan kavargatva, gyorsan, majd a tányéron ízesítettem nagy szemű sóval és frissen őrölt borssal. A végeredmény furcsa módon ízében és állagában is emlékeztetett egy jól elkészített libamájra. Ruganyos, mégis omlós, már-már olvadós állagú, selymes, ugyanakkor telt ízű. Biztos a friss só-bors élmény is segített az illúzión, remek volt az összhatás. Tessék bátran kipróbálni.

Hozzávalók:
vargánya
(pici) vaj
nagy szemű só
bors

1. Kevés vajat olvasztunk serpenyőben és rádobjuk a megtisztított, darabolt gombát.
2. Hirtelen, kavargatva, rövid ideig sütjük.
3. Tányérra szedjük, és megszórjuk nagy szemű sóval és frissen őrölt borssal (én mindkettőt fűszermalomból tekertem).

2010. augusztus 18., szerda

Pirított vargányaszeletek fokhagymás kecskesajttal


Van már vagy két hete is, hogy a Fény utcai piacról hazafelé indultam. Mindenhol szatyrok lógtak, kezemen, vállamon, babakocsin, mikor vesztemre a kijáratnál balra fordítottam a fejem. Így vettem észre a gombaárus pultokat. Eléggé el vannak rejtve, igazságtalanul. Pedig az időjárástól függően érdekesebbnél érdekesebb gombákkal találkozhatunk. Akkor még "csak" vargánya és rókagomba volt. Szép, nagy fejek, harsanó, feszes kalappal és gondosan (láthatóan recés késsel) lekapart tönkkel. Igaziból a rókagomba miatt álltam meg, anyukámnak gyermekkori ízes emléke. Sokszor ették tojásosan, hús mellé garnírungnak, és mivel névnapja volt, gondoltam meglepem vele.
Aztán nem hagyott nyugodni a vargánya. Szatyromban már ott lapult a fokhagymás kecskesajt, azt gondoltam, készítek hozzá vajban pirított vargányasztéket. (Ilyenkor, eszmélek rá, hogy kriptovegetáriánus vagyok, tulajdonképpen teljesen jól el tudnék lenni hús nélkül is. ) Vettem is gyorsan a nagy kalaposakból is. Otthon azonban hamar kiderült: kezdő gombavásárló vagyok. A recés kaparás feltehetően nem elsősorban tisztítási célokat szolgált. inkább az álcázás volt a szerepe. Sajnos telis tele volt kukacokkal. Így bánatomra szeletelés után jött a farigcsálás, és az eredetileg tervezett vaskos szték egyre vékonyabb és rövidebb lett. Na nem lett attól még rossz, az íze így is finom volt. Azért nagyon remélem, lesz még idén alkalom rá, hogy kipróbáljam, nem hagy nyugodni.
A kecskesajtból a képen láthatónál vékonyabb (vagy ha törik, akkor kisebb) darab kell, nehogy elnyomja a gomba ízét. A balzsamkrém a véletlen szüleménye, de jó választásnak bizonyult, lágyan hangsúlyozza a gomba édeskés ízét. Kitűnő előétel.


Hozzávalók:
vargánya
fokhagymás kecskesajt
vaj
balzsamkrém (vagy hosszan beforralt balzsamecet)

bors

1. A megmosott gombát szeletekre vágjuk és serpenyőben a vajon megpirítjuk.
2.
Tányérra szedjük, mindenegyikre vékony szelet fokhagymás kecskesajtot helyezünk.
3. Sózzuk, borsozzuk, majd balzsamkrémpöttyökkel ízesítjük/díszítjük.

2010. augusztus 14., szombat

Epp áfonyatortája


Először Bloomingtonban ettem, ottlétünk utolsó heteiben, egy vendégségben. Egy könnyű, nyár eleji vacsora befejezéseként egy kedves észt-amerikai házaspár fantasztikus otthonában. Epp, a háziasszony rendkívüli ízléssel rendezte be design klasszikusokkal a minimalista stílusú házat. Télikertjükben, mely egyben második nappaliként is funkcionált, gondosan kikészített fakockák, golyós számoló és régi játékok várták Zsigmondot, hogy ne unatkozzon a vendégség alatt. (Ő hamar felfedezte a házat és megtalálta vendéglátóink lányának háromemeletes babaházát is. Ez lett a katonai hadműveleteinek helyszíne a következő pár órában.)
Jó volna egy ilyen télikert. Nyáron egy behűtött bor mellett ücsörögve nézni a nyírfa leveleit kora este, vagy télen a kandallóban ropogó tűznél habos kakaót iszogatni... hiába, javíthatatlan romantikahajhász vagyok.

Hozzávalók (kb.23 cm átmérőjű tortaformához)
3/4 csésze puha vaj (kb. 12 dkg)
1/2 csésze cukor (kb. 15 dkg)
2 tojás
1 csésze liszt (kb. 14 dkg)
1 teáskanál sütőpor
1/4 teáskanál só
kb. 35 dkg áfonya
fahéj

1. Keverjük össze gépi habverővel a cukrot és a vajat, majd adjuk hozzá a tojásokat.
2. Szitáljuk bele a lisztet, a sütőport és keverjük bele a sót is.
3. Kivajazott tortaformába simítjuk (elég sűrű a massza, ne ijedjünk meg, szépen fel fog emelkedni), és megszórjuk az áfonyával és a fahéjjal.
4. Előmelegített, 180 fokos sütőben 40-45 percig sütjük.

Tipp: a vaj és a tojás is legyen szobahőmérsékletű, így teljesen homogénre tudjuk keverni és nem marad fehér pöttyös a tészta. De ne aggódjunk, ha nincs idő megvárni, míg "felmelegszenek", a sütő majd felolvasztja.

Idill - második felvonás


Még pár kép, a Szalmaházban töltött nyaralásból. Aztán ismét jönnek a receptek. A napraforgós a pincesoron készült, a többi a birtok szebbnél szebb szegletéről.

Ugye, milyen szép?