MMM, azaz MarhaMáj Mangó salsával

Az ígért recept. Kicsit megcsúsztam vele, talán már az arányokra sem emlékszem, de nem is fontos igazán, itt tényleg lehet szabadon alkotni. A recept az előzőekben említett piaci nap eredménye.

A máj fagyasztva érkezett haza, másnapig a hűtőben pihent. Ebéd előtt bedagasztottam egy adag kenyértésztát, szépen kelegetett, elég meleg volt aznap. Akkor ért az első meglepetés, amikor felbontottam a becsomagolt májat. Szeletelve volt. Ez részint megkönnyítette a dolgomat (nincs jó éles késem, a máj meg elég érzékeny a nyiszatolásra), részint viszont lecsökkentette a variációs lehetőségeket. Én pont fordított irányban szeleteltem volna. A második meglepetés akkor ért, amikor egy ad hoc szervezésben hirtelen plusz 3 felnőtt és 1 gyermek lett az alig fél kiló májra. Az eredeti elképzelésem, miszerint a hirtelen sült, viszonylag puhára hagyott májat tormás krumplipürével és mangó salsával esszük emígyen a következőre módosult. A tormás kumplipüré betöltődött a kenyértésztába (csak az alakja hasonlított arra a fantasztikus olasz, gombás töltött lepényre, aminek a receptjét epedve várom, remélem eljut ezen kérésem a lepény készítőjéhez:-), a máj köretté avanzsált, a salsa maradt kísérő, de a gyerekekre való tekintettel elmaradt belőle a chili, és mivel sajnos Zsigmond nem szereti a hagymát, ezért az újhagyma is.

Hozzávalók:

1/2 kg marha/borjú máj szeletelve

5 szem krumpli

tej

vaj

2 evőkanál tejszínes vagy 1 evőkanál ecetes torma

só, bors

szerecsendió (elhagyható)

2 mangó

1 kápia paprika

1 lime leve

1/2 marék koriander

1. A krumpliból a tejjel és a vajjal krumplipürét főzünk, sóval, borssal, szerecsendióval és tormával ízesítjük.

2. A mangót meghámozzuk, kis kockákra vágjuk, a kápia paprikát szintén. Meglocsoljuk a lime kifacsart levével, sóval, borssal fűszerezzük és a letépkedett koriander levélkékkel megszórjuk. Gazdagíthatjuk chilivel és újhagymával.

3. A májszeleteket vajon hirtelen kisütjük, nem sokáig, nehogy kiszáradjon. Nem sózzuk, csak borsozzuk. Oldalanként max. 1 percig sül teflonos serpenyőben.

4. A kenyértésztát nagy koronggá nyújtjuk, közepére simítjuk a krumplipürét és felhajtjuk az oldalait szépen körben, a közepe szabadon marad. Forró, kb. 200 fokos sütőben 20-25 percig sütjük.

Kenyértésztának Jamie receptjét szoktam használni, leginkább erre hasonlít, valamelyik otthoni könyvemből vettem, már fejből megy, lehet, nem pont az eredeti aránnyal:

1 kg liszt közepébe teszünk 1 evőkanál sót és 2 evőkanál cukrot, 2 vagy 3 tasak szárított élesztőt(mindkettővel működik) és kb. 6 dl langyos vízzel tésztát gyúrunk belőle. Ha vesz még fel vizet, azt pótoljuk. Folpackkal letakarva duplájára kelesztjük, majd újra átgyúrjuk. Formázzuk (nálunk kenyér, baguette, pizza vagy zsömle készül belőle általában), és formázva újra kelesztjük, de már nem kell a duplájára. Forró sütőben megsütjük, kb. 20 perc kell neki.

Farmers' Market

Április első szombatján megnyílt ismét a szabadtéri piac. Az itteni Farmers' Market főleg a hangulata miatt éri meg a szombat délelőtti kiruccanást. Nem úgy kell nekiindulni, hogy minden alapanyagot onnan szerzünk be, mert akkor bizony nagyot csalódunk. Tényleg azt árulják, amit a környéken megtermelnek, amit az adott szezon épp árulni enged. Télen is működött egy közeli iskola tornatermében, de főleg kézzel kötött gyapjú dolgokat, lekvárokat, befőtteket árultak. Elmaradhatatlan a kávéstand is, hozzáteszem, szerencsére, mert gyakorlatilag csak itt lehet igazi eszpresszó kávét venni a városban. (A közel 10 hónapos jó kávé hiányának is van eredménye, Bé IGAZI kávégép vásárlását tervezi otthonra, bár nekem kifejezetten jót tett, hogy nem csábított az erős kávé terhesség alatt.)

Április első szombatja napos, meleg nap volt. A következőket elmosta az eső. Piac volt biztosan, a standok fedett helyen állnak, de nem vett rá a lélek, hogy kimerészkedjek. Így, egyenlőre az első piac képeivel szolgálhatok.

Venni végül marhamájat sikerült, termelőtől, fagyasztva. Amish sajtot és különféle saláta- és bazsalikommagokat. Recept is jön nemsokára.

Következzen a képes-szöveges beszámoló:

Házi lekvárok, üvegbúra alól kóstolóval. Anyja és lánya készíti, árulja. Felhívnám a figyelmet a hölgytől jobbra látható Amish nénire. Ők nem szerepelhetnek képen, így nélkülük készítettem a következőt a standjukról. Bé ementáli rajongó, így a kínálatból a Baby Swiss került a kosaramba. Fiatal sajthoz képest erőteljes ízű, kellemes állagú sajt. Az Amish sajtok messze kiemelkednek az amerikai élmezőnyből, legalábbis az indianaiból biztos.

A szalmakalpos fűszeres néni standja következik. Árul különféle salátákat és van nála sóska. Ez gyakorlatilag sehol máshol nem kapható, csak itt a piacon és csak frissen. A fagyasztott sóska műfaja ismeretlen. Állítólag az Aldiban van évente kb. 2 hétig. Természetesen minden salátát meg lehet kóstolni, mielőtt döntene az ember. Mivel a piac vége felé mentem, már csak két nagy kosár tyúkhúrja maradt a friss zöldekből.

Egy palántás stand:

Ebből is látszik, hogy későn értem ki, ekkor már dél körült járt az idő.

A húsosok ártáblája, és egy praktikus közlekedési eszköz gyerkőcökkel.

Ez tetszett a legjobban, gyapjúlabdák és madártollak. A hűtőládában azért lapul némi ehető is.

Nincs amerikai rendezvény megfelelő étel és italvásárlási lehetőség nélkül. Az említett kávés standon kívül van péksüteményes, meleg ételes és van bizony popcornos is. Nem készült kép a virágos pultról, mint ahogy lemaradt a kecskesajtos, a tojásos és a mézes, méhviaszgyertyás is. Nincs még kint, érthető okokból a kedvenc termelőm, akinél magyar (!) TV és bogyiszlói paprika mellett különféle paradicsomok, ujjnyi nagyságú cukkinik és ugyanekkora sárga tököcskék, gyerekökölnyi patiszonok kaphatók. Készült egy kb. 20 másodperces felvétel is a country zenészekről, akikkel a gyerekek csörgőzhetnek ritmusra, miközben egy szakállas bácsi élő papagájt táncoltat és egy őszhajú néni fából készült, kutyát formázó, klaffogó hangszerrel üti mellé a ritmust. Rendkívül szürreálisan hangzik, de nagyon jó hangulatú műsor. Ha sikerül, később bemásolom, egyenlőre a gépem is megijedt tőle.

A piac nagy találkozóhely és különféle társadalmi megmozdulások színhelye is. Aznap épp aláírást gyűjtöttek egy novemberi népszavazása, ami a megyei iskolafinanszírozás megváltoztatásáról szólna. Ezokból szólított meg egy kedves, idősebb hölgy. Gondolkoztam-e már a gyermek iskoláztatásán, és a babakocsiban fekvő Annára nézett. Nem lehet elég korán kezdeni, mondta. Rövid beszélgetésünből kiderüt, hamarosan hazamegyünk, Magyarországra. Erre ő: "Ó igen, akkor beszél is magyarul?" Így folytattuk. Negyvenhét éve él a városban. Ilyen ez a piac.

Anyák másnapjára - fahéjas, aszalt szilvás tejbegríz

Hogy az ünnep másnap reggel is folytatódjon. Hamar elkészül, kis csavarintás a kedvenc fahéjas tejbegrízemen. Meglephetjük vele magunkat és kis/nagy családunkat is. Ha nem fér bele a reggelbe, akkor az estét tegyük vele kuckóssá.

Hozzávalók (4 kisebb adaghoz):

1/2 liter tej

50 g gríz

2 evőkanál cukor

1 kiskanál fahéj

6 dkg (nem túl kemény) aszalt szilva apróra vágva

méz

mandulaforgács

1. Forraljuk fel a tejet a cukorral, majd folymatosan kevergetve csurgassuk bele a grízt.

2. Adjuk hozzá a szilvát és a fahéjat és főzzük addig, amíg a grízszemek közepe is áttetszővé válik.

3. Vízzel kiöblített formákba töltjük, így akár ki is fordíthatjuk tálaláskor. Öntsünk a tetejére mézet.

4. Díszítésnek aszalt szilvát, mandulaforgácsot használjunk.

Tipp: ha keményebb aszalt szilvával dolgozunk, azt rögtön az elején adjuk a tejhez és együtt forraljuk fel.

Anyák napja alkalmából az aktuális kedvenc képeim is felkerülnek.

Még 6 hetesen (a képet Zsigmond készítette)

Két hónaposan, illetve majdnem 7 évesen

Még mindig :-)

SNC

Ismét itt. Eseménydús napokat élünk, éltünk. Volt konferencia, vulkán miatt lemaradt és itt maradt résztvevőkkel, mászkálós nappalokkal és vacsorás estékkel. (Mindkét gyermek rendesen viselkedett 3 hivatalos és 3 baráti vacsorán is egymást követő napokon. Ebből az egyik nálunk volt, szuper menüvel, újított előétellel, igyekszem reprodukálni és feltenni hamarosan.)

Az elmúlt két hét -számomra- legnagyobb eseménye mégis az volt, hogy Bé elküldött egy koncertre. Leadott egy nagy anyagot és amint sikerült egy adagnyi tejet összegyűjtenem a mélyhűtőbe, megrendelte a jegyet. Straight No Chaser koncert. A capella fiúkórus. Kettő is van belőle, egy profi (nem ezen voltam) és egy nem annyira profi, mindig változó összetétellel aszerint, kinek sikerül a féléve (csak hallgató lehet tag).

Kép innen.

Hétfő este, gyors etetés, autóba pattanás. Kivételesen beérek 12 perc alatt és ismét kivételesen sikerül a három sávos, egyirányú főúton parkolóhelyet találni és oda hátrafelé szuperül beparkolni. Meleg szél fúj és még teljesen világos van, este nyolc. A színház kívülről tiszta 50-es évek, világító neonok, cserélhető betűkkel kirakott program. Bent minden vörös bársonnyal borított, recsegő hajópadló, nehéz drapériák, sárgaréz kapaszkodó a meredek lépcsőkön. 30-as évek, szépen karban tartva. Lehet sört venni és bevinni a nézőtérre. Egy viccesre megcsinált video vezeti fel a kórust, akiket jelentős rajongótábor követ minden koncertre. Szűnni nem akaró lánysikoly, mikor végre színpadra jönnek a fiúk. Mindegyikük szigorúan szmokingban, csokornyakkendőben. A rapper is és a kosaras is. A show tényleg jó, talán csak Indiana himnuszát és a Hallelujah-t éneklik (majdnem) vigyázban állva. Találtam felvételeket a youtube-on, a karácsonyi koncertjükről, azóta még összeszokottabbak lettek. A felállás majdnem ugyanaz, hiányzott most a jobb szélső fiú. Ő most épp nem hallgató, CD-t árult a szünetben. Az előttem álló lánynak dedikálta is azokat, remegő kézzel nyitotta ki a csomagolást és láthatóan feszült volt, hogy nem lehet a színpadon.

Ilyen volt nagyjából:

Igen, a sikítás is. Ajánlom még ezt is:

és ha még van kapacitás ezt is, kicsit Shrek-es és nyálas, de nekem tetszett (vigyázat, 5 perc 48 másodperc :-)

Teljes feltöltődés. Végig dudorásztam, közben sokat gondoltam kis kórusunkra, akikkel hosszú évekig énekeltünk hasonlókat. Miattuk tettem be hármat a fentiekből. Nekünk is van ám ilyen jó basszusunk :-) Jó volt kikapcsolódni. Rég nem voltam sehol teljesen egyedül.

Ezalatt Anna két órát sírt Bének, és nem akarta elfogadni a cumisüveget (ezért külön büszke vagyok rá), de nem is volt éhes, az egész nem volt több 2,5 óránál. Hiányozhattam neki.

Nagyon kösz Bém, egy hős vagy!