Van már vagy két hete is, hogy a Fény utcai piacról hazafelé indultam. Mindenhol szatyrok lógtak, kezemen, vállamon, babakocsin, mikor vesztemre a kijáratnál balra fordítottam a fejem. Így vettem észre a gombaárus pultokat. Eléggé el vannak rejtve, igazságtalanul. Pedig az időjárástól függően érdekesebbnél érdekesebb gombákkal találkozhatunk. Akkor még "csak" vargánya és rókagomba volt. Szép, nagy fejek, harsanó, feszes kalappal és gondosan (láthatóan recés késsel) lekapart tönkkel. Igaziból a rókagomba miatt álltam meg, anyukámnak gyermekkori ízes emléke. Sokszor ették tojásosan, hús mellé garnírungnak, és mivel névnapja volt, gondoltam meglepem vele.
Aztán nem hagyott nyugodni a vargánya. Szatyromban már ott lapult a fokhagymás kecskesajt, azt gondoltam, készítek hozzá vajban pirított vargányasztéket. (Ilyenkor, eszmélek rá, hogy kriptovegetáriánus vagyok, tulajdonképpen teljesen jól el tudnék lenni hús nélkül is. ) Vettem is gyorsan a nagy kalaposakból is. Otthon azonban hamar kiderült: kezdő gombavásárló vagyok. A recés kaparás feltehetően nem elsősorban tisztítási célokat szolgált. inkább az álcázás volt a szerepe. Sajnos telis tele volt kukacokkal. Így bánatomra szeletelés után jött a farigcsálás, és az eredetileg tervezett vaskos szték egyre vékonyabb és rövidebb lett. Na nem lett attól még rossz, az íze így is finom volt. Azért nagyon remélem, lesz még idén alkalom rá, hogy kipróbáljam, nem hagy nyugodni.
A kecskesajtból a képen láthatónál vékonyabb (vagy ha törik, akkor kisebb) darab kell, nehogy elnyomja a gomba ízét. A balzsamkrém a véletlen szüleménye, de jó választásnak bizonyult, lágyan hangsúlyozza a gomba édeskés ízét. Kitűnő előétel.
Aztán nem hagyott nyugodni a vargánya. Szatyromban már ott lapult a fokhagymás kecskesajt, azt gondoltam, készítek hozzá vajban pirított vargányasztéket. (Ilyenkor, eszmélek rá, hogy kriptovegetáriánus vagyok, tulajdonképpen teljesen jól el tudnék lenni hús nélkül is. ) Vettem is gyorsan a nagy kalaposakból is. Otthon azonban hamar kiderült: kezdő gombavásárló vagyok. A recés kaparás feltehetően nem elsősorban tisztítási célokat szolgált. inkább az álcázás volt a szerepe. Sajnos telis tele volt kukacokkal. Így bánatomra szeletelés után jött a farigcsálás, és az eredetileg tervezett vaskos szték egyre vékonyabb és rövidebb lett. Na nem lett attól még rossz, az íze így is finom volt. Azért nagyon remélem, lesz még idén alkalom rá, hogy kipróbáljam, nem hagy nyugodni.
A kecskesajtból a képen láthatónál vékonyabb (vagy ha törik, akkor kisebb) darab kell, nehogy elnyomja a gomba ízét. A balzsamkrém a véletlen szüleménye, de jó választásnak bizonyult, lágyan hangsúlyozza a gomba édeskés ízét. Kitűnő előétel.
Hozzávalók:
vargánya
fokhagymás kecskesajt
vaj
balzsamkrém (vagy hosszan beforralt balzsamecet)
só
bors
1. A megmosott gombát szeletekre vágjuk és serpenyőben a vajon megpirítjuk.
2. Tányérra szedjük, mindenegyikre vékony szelet fokhagymás kecskesajtot helyezünk.
3. Sózzuk, borsozzuk, majd balzsamkrémpöttyökkel ízesítjük/díszítjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése